Újra csalódnom kellett valakiben. Nem írt levelet, pedig fenn volt a neten. Vártam, és vártam. Most megint pocsékul érzem magam. Megírtam neki a véleményem, mit érzek most és már nem is várok tőle semmit. A szokásos ui.-ba, megírtam, neki hogy csalódtam benne és feltettem neki a kérdést: Akkor 10 év múlva megint 2 randi? :( És a szokásos köszönés helyett egy Üdv.-öt írtam. Tuti, hogy kibékült a barátnőjével! De, elvileg barátok vagyunk, miért nem írja meg mi a helyzet? Ez a barát duma... ez olyan ovis, mert ahol már komolyabb érzelmek voltak, legalább is a részemről, ott már nem igazán lehet egyértelmű barátság. De most hülyeségeket beszélek. Mindegy a barátnőmnek volt igaza. Nem akart megsérteni és azért nem lécelt le korábban. Kezd oszlani a rózsszín köd. Eddig reménykedtem, most csalódott vagyok. De a döntésem változatlan. Fogjam fel pozitivan? Majd lesz másik! Nem, mem és nem. Elegem van a pasikból. Igaza van "Darkvödörnek". Nem lehet senkiben sem megbízni. És ez az én bajom. Mindenkinek mindent elhiszek, mert az hiszem, ha én nemcsapok be valakit akkor Ő sem fog engem. És most útálom magam is hogy újra hagytam magam behálózni. De olyan őszintének tünt. Vagy csak visszakaptam, amit én adtam neki 10 éve? Minden esetre elég volt ebből. Talpra kell állnom! Azért kíváncsi vagyok ír-e még. Nem vagyok komplett... még mindig van bennem egy hangyányi remény.